Kitüntetettek

Juhászné Szatmári Irén végzettsége szerint testnevelő, tanító, mesterpedagógus, köznevelési szakértő. A perbáli iskoláért, a perbáli gyerekekért, Perbál Községért végzett pedagógiai és karitatív munkája alapján adományozott Perbálért érdemérem részletes indoklása a következő:

„Amikor Erika tavaly nyugdíjba vonult az óvoda éléről, valami különleges emléket szerettünk volna adni neki. Egy albumot készítettem a szülők és kollégák által összegyűjtött fényképekből, amelyből Erika egész perbáli pályafutása kirajzolódott. Sok-sok mosoly, megható pillanatok vegyesen, a képekről egy energikus, csupa élet nő portréja rajzolódott ki.

Dr. Simon Péter a Kitelepítés 70. évfordulóján

„Az elmúlt több mint 15 évben számtalanszor kért fel Téged az Önkormányzat, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, és baráti társaságok ünnepi beszédek, történelmi előadások megtartására. Magától értetődővé vált, hogy a kitelepítési megemlékezés szónoka Dr. Simon Péter, történész Úr. Talán Perbál számára ezen megemlékezések miatt lettél széles körben ismert. Nem a megszokás miatt találkozunk Veled évről- évre: beszédeid minden évben más- más szempontból világítják meg a falu történetét.

„Búcsúzni és emlékezni gyűltünk itt össze, született Dormány Máriától, Virágos Marikától, hiszen közel s távol mindenki így ismerte: a Virágos Marika. Amikor közel harminc éve megnyitotta Perbál és talán a környék első virágüzletét, több volt az egyszerű virágboltnál. Egy intézmény volt. Az emberek találkozóhelye. 

1987-ben hallatszott először citeraszó a Perbáli Általános Iskolában. Az első perbáli citeracsapat Gulyás István vezetésével jött létre, amelyhez egyre több gyermek csatlakozott. A tanítást Sallai B. Sándor vette át, ekkor alakult meg a Tücsök Citera együttes.

1939. szeptember 2-án született Erdélyben, Maros megyében, Holtmaros községben Demeter Ilona és Demeter György második gyerekeként (nővére Juli, és húga Klári). A faluval szemben található Marosvécs, a Wass-grófok családi központja. Az erdélyi gyökerek, azon belül is a szülőföld földrajzi elhelyezkedése élete végéig kihatott gondolkodására. Szülei erdélyi magyar parasztpolgári családból származó emberek voltak. A kemény munka korán természetessé vált számára, és testvéreinek is.

A Perbáli Polgárőrség bár kevés létszámmal, de annál lelkesebben végzi önként vállalt feladatát. A nap szinte minden szakában lehet rájuk számítani, ha bűnmegelőzésről, tűzesetről vagy akár a rendkívüli időjárás okozta vészhelyzetről van szó.

Feljegyzések szerint Perbálon 1898. óta működik Tűzoltó Egyesület.

Jelenleg tizenegy fővel működnek; a Fővárosi Katasztrófavédelemmel szoros kapcsolatban, valamint a Fővárosi Tűzoltósággal együttműködve tevékenykednek.

Riasztásuk esetén lehet rájuk számítani tűzeseteknél, baleseteknél, rendkívüli időjárási viszonyok alkalmával (hóakadály, felhőszakadás).

„Elkerülhetetlen volt, hogy jól érezzük magunkat…”
Tíz éves a Dicke Schwäne zenekar

A zenekar 2003. nyarán alakult perbáli és környékbeli fiatal zenészekből. Műsorukban főként a helyi hagyományoknak megfelelően sváb, illetve tót polkák, indulók és keringők szerepelnek.
A Kövér Hattyúk zenekar hagyományőrző tevékenységéért 2013-ban Pest Megye Önkormányzatától „Nemzetiségekért” Díjban részesült.

A rendszerváltás után vált lehetővé, hogy az 1948. előtt létező egyházi szervezetek és tevékenységek újraéledjenek. A magyar Karitászt 1991-ben jegyezték be, mint egyházi jogi személyt; a Karitász Perbál Egyesület pedig 1993-ban alakult meg hivatalosan a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász részeként.