Mits János
Mits János
Tízgyermekes, mélyen vallásos családból származott, ő volt az ötödik gyermek. A háború után, sváb származása miatt a családot deportálták, vagyonukat elkobozták, mialatt az apa hadifogságban volt. 1948-ban 14 évesen került fel a fővárosba, szegényen, és lazarista növendéknek jelentkezett. A szerzetesek szétszóratásakor egy évet Székesfehérváron tanult a kisszemináriumban.
Szemináriumi éveit Szegeden végezte, 1956. június 21-én szentelte fel Székesfehérváron Swoy Lajos püspök. Önérzetes, harcos és melegszívű pap lett.
Felkarolta a Hit és Fény mozgalmat, kitüntetett szeretettel fordult a fogyatékkal élők felé.
Jó nevelőkét sok fiatal sorsát befolyásolta. Családias, közösségteremtő hittanóráit szívesen látogatták. Pilisvörösváron 1964-től hat évig működött mint káplán. Az ott töltött utolsó két évben 90-120 fős csoportot vezetett, amely nem volt veszélytelen a kádári uralomban.
Csákváron, Sárszentmiklóson, Pilisvörösváron káplánként, Magyaralmáson, Perbálon, Tinnyén, Solymáron, Százhalombattán plébánosként szolgálta a híveket. Ez utóbbi helyen 2003 augusztusáig. Egyik állomáshelyén, Perbálon hatása ma is tetten érhető: az Egyház ma is számíthat azokra a családokra, melyekben a szülők Mits János plébános ifjúsági csoportjába jártak.
Pilisborosjenőn pap barátjának házában hunyt el életének 72., papságának 47. évében.
