2017: Az óvoda és az iskola történetét bemutató kiállítás
“Kedves Perbáliak, Igazgatónők, Polgármester Úr, kedves megjelent Vendégek!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy engem kértek fel a perbáli iskola és óvoda történeti kiállításának megnyitására, hiszen magam nem vagyok perbáli lakos, de évek óta dolgozom a két intézményben, mint pszichológus. Ezzel a kedves felkéréssel tiszteletbeli perbálinak érezhetem magam.
Amikor a hagyomány szerint Napóleon feltette kérdését külügyminiszterének arról, hogy mit tegyen a magyarokkal, Talleyrand báró az azóta klasszikus idézetté vált választ adta:
“Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!”A gyökértelen emberrel bárki bármit megtehet. A gyökértelen embert gyerekjáték irányítani, manipulálni és akár saját testvérei ellen hangolni.
A gyökértelen embernek nincs honnan táplálkoznia, hiszen a növény is, ha elvágják gyökereit: elpusztul. A múlt gyökerei azok, melyek megtarthatnak minket a jelenben, ezáltal biztosítva további fejlődésünket, és értelmet adnak a jövőnknek. Mert ha van mit továbbvinnünk, akkor van értelme annak, hogy mindezt a magunk életével gazdagítva átadhassuk utódainknak.
De jó értelemben véve büszkék csak olyan múltra lehetünk, amely valódi kincsekkel és gazdag szellemi örökséggel rendelkezik.
A Perbáliaknak pedig van ilyen öröksége! Perbál már a rómaiak idején is lakott terület volt, a mai Perbált a 13. század elején már megemlítik. A török uralom alatt, a falu elnéptelenedett. Viszontagságos századok után a svábok és a szlovákok betelepítésével vált újra életképessé a település. Majd 1744-ben hivatalosan is megalapították Perbál községet. A perbáliak már akkor is fontosnak tartották kultúrájukat, mivel első dolgaik között volt, hogy 1747-ben megalapították a község első iskoláját. 1899-től pedig már óvodája is van a községnek.
Úgy az Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola, mint a Mézeskalács Óvoda pedagógiai programjában fontos szerepet tölt be a hagyományok ápolása, továbbadása. Mint külső szakember bátran állíthatom, hogy mindkét intézményben emberileg elkötelezett, szakmailag magas szintű munka folyik. Büszke vagyok, hogy ennek én is része lehetek.
A múlt elfeledtetése, meghamisítása a hatalomgyakorlás régi bevált módszere, sokan próbálkoztak ezzel Napóleon óta is. Szerencsére sikertelenül.
Úgy gondolom, ha a perbáliakon múlik, ez továbbra sem fog sikerülni!
A falu nevében is szeretném megköszönni a szervezőknek, – Fejér-Székely Anna, Kúti Mária, Tankovics Anita és Tóth Anna, hogy segítették megvalósítani a kiállítást. Az anyagok összeállításánál Molnár Zoltán nyugdíjas pedagógus, falukrónikás könyveit is felhasználták, köszönjük Zoli bácsinak!”
(Menyhárt Kata, iskolai pszichológus megnyitó beszéde. Elhangzott 2017. július 29-én, a Plébániakertben)
