Látnivalók, nevezetességek

Helytörténeti kiállítás

Perbál, Hősök tere 1. 
A kiállítás megtekinthető munkanapokon; érdeklődni a Polgármesteri Hivatalban, a plébániával szemközt lehet.

A helytörténeti kiállítás 2008-ban nyitotta meg kapuit a plébánia épületében. Az épületrész felújítását Perbál Község Önkormányzata, Champignon Union Kft. és a Német Kisebbségi Önkormányzat támogatta anyagilag.

A községet bemutató kiállítás tablókon és közadakozásból létrejött gyűjteményén keresztül mutatja be Perbál történetét, betekintést engedve őseink mindennapjaiba is. Használati tárgyak, berendezések és ruhaneműk mellett minden évben a Perbáli Búcsú rendezvényeihez kötődve időszakos kiállítással is várja az érdeklődőket.

Álladó és időszaki kiállítások Helytörténeti kiállítótérben

2008: Helytörténeti kiállítás megnyitója
2009: Mesterségek Perbálon – helytörténeti témájú kiállítás
2010: Negatívra mentett múlt – Perbál ahogyan Pregitzer Mátyás képekben megörökítette.
(Fotós hagyatékát feldolgozta: Fejér János és Kúti Mária)
2011: Színről színre – kiállítás Bodnár Enikő és Bodnár Ervin munkáiból
2012 február: „Több van mi összeköt” – Ma is élő viseletek a Zsámbéki-medencében
2012 március: Műhelyek Tökről – Bangó Aliz és Martus Éva tanítványainak kiállítása
2012 július: Részletek – dr. Horváth Balázs természetfotós kiállítása
2013: Dolgos hétköznapok, jókedvű ünnepek – kiállítás Dobrovitz Rita munkáiból
2014: Retro kiállítás – tematikus kiállítás az ’50-’60-’70-’80-as évek jellegzetes tárgyi emlékeiből
2015: “Lakótelep40” – tematikus kiállítás a perbáli Lakótelep megépülésének 40. évfordulója alkalmából
2016: Helyiérték – Művészeti barangolás a Zsámbéki-medencében
2017: Az óvoda és az iskola történetét bemutató helytörténeti kiállítás
2018 július: Tér/kép kiállítás – Schwarz Gyula térképei és Blaskó Tibor fotói
2018 november: Sötét virágzás – Mattiassichné Kocsis Erika kiállítása
2019: 2019: Velünk élő történelem – Részletek a perbáli Szt. Anna templom és plébánia történetéből

Szent Anna templom

A Szent Anna tiszteletére szentelt templom gótikus épületmaradványok felhasználásával épült 1748-1752 között. Oldalhomlokzatain gótikus támpillérek látszanak, erőteljes tornyát lizénák keretezik.

A templombelsőben barokk főoltár és két rokokó mellékoltár áll. A kórus mellvédje ívesen előrehajlik, gazdagon faragott mellvédrács és orgonaház díszíti. Figyelemre méltók a XVIII. század második feléből való padok, szószék és Szent József-szobor, illetve az 1800 körül készült copf keresztelőkút.

Öreg temető

A ma is használatos temető parcellái közt főleg német nyelvű sírfeliratokat találni. A sokszínű település egykori polgárainak emlékét őrzik és ápolják a temetőben is. A régi és felújított síremlékek között jellegzetes alakú fejfák mellett néhány különleges formájú is megtalálható.

Régi házak, pincesorok

Az egykori sváb település számos érdekességet rejtő, hangulatos utcáit ajánljuk az ide látogatók figyelmébe. A Kossuth utca házai közül az egyik legkülönlegesebb a parasztbarokk stílusú sváb ház. A helyeik által napórás házként emlegetett épület nevét a homlokzatán egykor volt napóráról kapta.

De további épületek is magukon viselik történetüket. A Fő utca egyik házán az 1822-es dátum áll, így közel kétszáz éve áll az épület a faluban.

Bár évszámot nem visel magán, a Walter vendéglő cégére hatvanöt év után kerülhetett vissza és nyithatta meg kapuit.

A séta során érdemes útba ejteni a Deák Ferenc vagy az Akácfa utcát. Ezekben a gondozott, rendezett utcákban sorakoznak a régi pincék, többségüket ma is borok tárolására használják.

Hősök tere

A község egyik parkjában és központi terén kapott helyet a Hősök emlékműve. Az obeliszk az I. és a II. világháború perbáli hősi halottainak állít emléket.

A téren található, az 1946-ban kitelepített perbáli svábok emlékét őrző kitelepítési emlékmű is. A német hagyományokat mai napig ápoló közösség évente tart megemlékezést a domborműnél.

A Hősök terén álló kopjafát az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére állították az 50. évforduló alkalmából 2006-ban.

Faragott alkotások

Tóth Gyula, perbáli fafaragó több alkotása is látható a településen.

A községháza épülete előtt áll a Sárkányfa. A háromfejű sárkány a címert tartja kezében, fejei pedig a falu három bejárata felé tekintve védelmezik azt.

A hajdan volt erdészház helyén megépült községháza előtt áll József Attila fából készült mellszobra is. A költő ismert, egyébként perbáli kötődésű verse az Altató, amelyet a perbáli erdészházban élő “Kis Balázsnak” írt. Az épületben emléktábla őrzi ennek emlékét.

A Fő utca és a Táncsics utca kereszteződésében a helyi bányászok emlékére állíttattak kopjafát a bányász családok és leszármazottaik, amely szintén a mester keze munkáját dicséri.

Egy másik kopjafa áll a vele átellenben fekvő Hősök terén, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának emlékére állítottak 2006-ban.

Legújabb alkotása a felújított óvoda előtt álló Mesefa, amely a gyerekek ötletei alapján született meg 2011-ben. Olyan mesebeli szereplők is megjelennek rajta, mint a brémai muzsikusok vagy éppen Spongya Bob.

Út menti keresztek

Az út menti keresztek alapítási motívuma általában egyéni fogadalom vagy hála, de gyakran szerencsétlenségek színhelyének megörökítése is. Intézmények, testületek vagy a hívő lakosság is kinyilvánítja hitbuzgalmát út menti keresztek állításával.

Számos ilyen kereszt található Perbálon és a Perbálra vezető utak mentén. A renovált keresztek többségét lakott területen belül állították fel a helyreállítás után.

Ma öt ilyen kereszt áll a település különböző pontjain. Egy a templommal szemközt, egy a Petőfi utca végében, egy felújított feszületet pedig a Plébánia kertjében állítottak fel.
Hasonló keresztek láthatók még a Fő utcán, egy a 35. szám előtt, egy pedig a 64. szám mellett. További keresztek állnak még a Budajenő felé vezető út mentén és Tinnye felé is.

Aynard vára

A Budai-hegyek felé nézve az egyik meghatározó tájképi elem,- a Meszes-hegy („Kopasz”) mellett – a hegység legszélső hegye, a Zajnát kettős csúcsa. A környékbeli települések „népnyelvében” a mai napig élő elnevezései, – a Hajnál, Ajnát, stb. – is arra utalnak, hogy ezen a hegyen állott egykoron az Aynard nemzetség vára.

Ezt a levéltári emlékek, valamint a helyszíni kutatások is alátámasztják. A helyszín stratégialag ideális; innen ellenőrizhetőek a Buda-Esztergom-Fehérvár háromszög fontos útvonalai, jó a rálátás a Pilisi, a Zsámbéki és a Gerecse medencékre.

Az Aynard Nemzetség III. Béla király francia származású feleségének kíséreteként került az országba a XII. század második felében. Perbál és Zsámbék környékén voltak jelentős birtokaik. Ők építették többek közt a zsámbéki Premontrei kolostort (Romtemplom) is.
A vár eleinte valószínűleg csak föld, illetve sánc vár volt, de a Tatárjárás hatására kőfallal, kő lakótoronnyal is kibővítették. Az Aynardok, illetve leszármazottjaik a XIII. században jelentős befolyással bírtak az ország életében, de ez a jelentőségük a következő században csökkent.

A nemzetség hanyatlásával párhuzamosan a vár is vesztett jelentőségéből, a XV. század elejére már elhagyottá vált, s így lassan az enyészeté lett. A szájhagyomány azonban még évszázadokon át megőrizte emlékét, melyet ápoljunk tovább mi is!

A „Fehér út” és a Meszes-hegy

A Nagykovácsi-Perbál-Zsámbék útvonalon kanyarog a sárga jelzésű turistaút. Neve a római korban eredeztethető, ekkor még kereskedők használták ezt a kikövezett római kereskedelmi útvonalat. A jelzést követve festői kilátás nyílik a településre és a Zsámbéki-medencére, távolabb a Vértes és a Gerecse vonulatai is láthatók.

Az első Perbáli Határjárás alkalmával felállított Budajenő-Perbál-Nagykovácsi hármashatáron felállított határkő jelzi a településeket. A 412 méter magas gerincen vadvirágos, füves, árvalányhajas tisztások és fenyőcsoportok tarkítják az utat. Ezzel a csúccsal átellenben, a Zajnát párjaként, a helyiek által csak „Kopasznak” hívott hegy, a Meszes-hegy magasodik. Legmagasabb pontja 381 méteren található, ezzel pedig egyike a Zsámbéki-medence kilátópontjainak, ahonnan közel a teljes kistáj belátható. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegység területéhez tartozó Meszes-hegyet védett állat- és növényvilága, tölgyesek és sziklagyep növénytársulásai teszik értékessé.