Széchenyi 2020
Széchenyi 2020

Regősné Báder Erika

Regősné Báder Erika

„Amikor Erika tavaly nyugdíjba vonult az óvoda éléről, valami különleges emléket szerettünk volna adni neki. Egy albumot készítettem a szülők és kollégák által összegyűjtött fényképekből, amelyből Erika egész perbáli pályafutása kirajzolódott. Sok-sok mosoly, megható pillanatok vegyesen, a képekről egy energikus, csupa élet nő portréja rajzolódott ki. A fotók mellé szerettem volna Erika gondolataiból is válogatni. Böngésztem a helyi újság régebbi lapszámait, és jobbnál jobb idézetekre bukkantam, amikkel még teljesebb lett a kép. Azoknak a gyerekeknek a szüleitől is kértem pár sort, akik így vagy úgy Erika óvónéni, vagy ahogy többen is nevezték: „főnök Erika óvónéni”neveltjei voltak. Könnyű dolgom van hát Erika méltatásakor, mert elég csak ezekre a képekre és idézetekre támaszkodnom.

 

„Köszönetet mondok, és hálával tartozom azért, hogy gyermekem is ugyanazon értékek szellemében nevelkedhet, mint amit én kaptam annak idején” – vallotta például az Erika vezette Mézeskalács Óvoda kapcsán az egyik anyuka. Mint embernek, és mint óvodavezetőnek is fontos volt Erika számára, hogy a hagyományos értékeket, a tradíciókat, ami Perbálon a falusi élet természetes velejárójaként adott, megismerjék a kicsik, és erős gyökérzetként segítse őket későbbi életükben is.
„Azt szeretnénk, hogy ebben a rohanó világban a gyerekeket nyugalom vegye körül”– vallotta Erika 2010-ben a Perbáli Hírmondó hasábjain. Az óvodás életkorban talán a legfontosabb a kiegyensúlyozott fejlődéshez az állandóság és a biztonság megélése, és a valamikori falusi élet által meghatározott évkör ritmusa segít ezt megteremteni. No meg a szeretet, türelem, figyelem, tisztelet: ezek azok az értékek, amelyekkel Erika útmutatása szerint a gyermekek felé fordultak a pedagógusok az általa vezetett óvodában.
A tradíció része az is, hogy az itt élő emberek egymásra figyelő, egymást segítő közösségként élnek. „Te nemcsak a gyerekek, de a szülők lelkével is foglalkoztál” – írta Erikának az emlékkönyvbe egy másik édesanya. Több más családdal együtt, akik máshonnak költöztek Perbálra kisgyerekekkel, nekünk is az óvoda volt az első belépő pont a helyi „közösségi hálóba”. Az a szeretetteljes légkör, amit itt tapasztaltunk, bizalmat ébresztett bennünk, és nem is csak az óvoda, de az egész falu irányában. Így az, hogy „gyökeret eresztettünk”itt, szívvel-lélekkel perbáliak lettünk, az óvodának és Erikának is köszönhető. Csodálatos természetességgel tudott bárkit bevonni az óvodai közösségbe, egy beszélgetésbe, egy közös ügybe.
Mert Erika nemcsak a régi értékeket képes hitelesen képviselni, de nem fél az újtól sem. „Lépést kell tartani a változó igényekkel, a változó világgal, folyamatosan fejlődni, tanulni kell” – vallja. Ebben a szellemben fejlesztette az óvoda tevékenységét is, úgyhogy a megújult, európai színvonalú épületben bábelőadások, minikoncertek gazdagították a gyerekek hétköznapjait, a korszerű tornateremben a balettoktatástól az ovis futball-utánpótláson át a jógafoglalkozásig sokmindenbe belekóstolhatnak az ovisok.
Mi erősítheti a közösség, az összetartozás érzését? Az örömteli együttlét, a közösen létrehozott értékek és azok védelme. Így jött létre az óvoda új hagyománya, a minden év májusában megrendezett Családi Nap, ami szintén Erika nevéhez fűződik az óvodában. „Az elmúlt időszakban igazán megtapasztalhattuk, hogy milyen jó egy olyan közösségben élni, ahol számíthatunk az emberek segítségére, jóindulatára” – nyilatkozta a Hírmondónak még az óvodafelújítás kapcsán Erika, és ugyanezt élhettük meg minden Családi napon is, ahol részben konkrét fejlesztések valósulhattak meg a támogató családi összefogás által, részben pedig csodás hangulatú együttlétek, ahol szülők, gyerekek és az óvoda dolgozói együtt élhették át azt a jó érzést, hogy „ez a mi óvodánk”. Mi lehet ennél inspirálóbb, ennél megtartóbb, értékesebb?
Erika azok közé az emberek közé tartozik, akiknek sikerült a számukra érvényes, célként maguk elé tűzött emberi hitvallás szerint élniük, dolgozniuk. Pedagógiai önéletrajzának záró gondolatát idézem:
„Van egy soha véget nem érő, nem tudatos nevelés is, személyes példánkkal, kimondott szavainkkal, cselekedeteinkkel alakíthatjuk gyermekeink életét.” – És ahogy Erika példája is mutatja: nemcsak a gyerekekét, hanem adott esetben egy egész falu közösségének az életét.”

Paulovkin Boglárka, az óvodai Szülői Közösség elnökének Laudációja. Elhangzott 2017. július 29-én, a Perbálért Érdemérem átadásán.

Hírek, aktualitások

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2024. április 1-én (húsvét hétfőn), valamint 2024. április 8-án technikai okok  miatt a Mobilbank szolgáltatás elmarad! Legközelebb 2024. április 15-én (hétfőn) közlekedik menetrend szerint a M...

Hirdetések


Közszolgáltatók elérhetőségei és hibabejelentés