Tájékoztató levél az aratással kapcsolatban
Itt a betakarítás ideje! Milyen problémák jelentkeznek a kalászos termények betakarítása, a visszamaradó növényi hulladékok égetésével kapcsolatosan?
A nyári betakarítási munka mellett, hogy nagy igénybevételt jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.(IX.6.) BM rendelet tartalmazza (a Szabályzat 602-603.§-aiban). A szabályok betartása különösen fontos, mivel évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-, ill. tartótüzet, valamint kazal-, ill. boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai
A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, ellenőrzött tűzoltó készülékekkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, és amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát, gépszemléjét a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. Az erő- és munkagép, valamint egyéb jármű megfelelősségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal a gépszemle előtt írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A gépszemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát az erő- és munkagépen, járművön el kell helyezni és a gépszemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.
Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve a kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása szükség szerint, de legalább naponta egyszer (a napi munka végeztével). Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag, vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérű és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanhat.
Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett az aratás végén legalább 3 méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére az arató-, a cséplőgépet, az erőgépet nem tudják a gabonatálától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
A szalmaösszehúzást és kazalozást csak olyan erőgépek végezhetnek, amelyek a betakarítást megelőzően a gépszemlén részt vettek és olyan műszaki állapotban vannak, hogy nem jelentenek gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 négyzetmétert, a szabadban összerakott kazlak között legalább 20 méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább 100, közúttól és erdőtől legalább 25 méterre kell elhelyezni a kazlakat.
A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény különböző gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A Kormányrendelet 36. § (2) bekezdése szerint az elsőfokú eljárási jogkört a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gyakorolja. A Kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.
Amennyiben jogszabály lehetőséget ad a tarlóégetésre, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább 3 méter széles, de facsoportok, erdők mellet már 6 méteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, az el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.
A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.
A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlen magatartás miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.
Tájékoztatásul a mellékletben megtalálható az aratással kapcsolatos célellenőrzések során a tűzvédelmi hatóság által vizsgált feltételek, előírások.
Törökbálint, 2013. június 17.
Tisztelettel:
Ivanics Dénes tű. alezredes
kirendeltség vezető
A szemes-termény betakarítása során tartandó célellenőrzés során a tűzvédelmi hatóság az alábbi feltételek meglétét vizsgálja
Kalászos termény betakarításának helyszínén a tűzvédelmet alapvetően meghatározza:
– a tűzoltó készülékek megfelelősége,
– a mezőgazdasági erő- és munkagépek és egyéb járművek tűzvédelmi felülvizsgálatának elvégzése (jegyzőkönyv, gépszemle),
– az erő- és munkagép kipufogó-vezeték, szikratörő műszaki állapota, tisztántartása,
– a tartalék üzem- és kenőanyagok elhelyezése,
– a munkaszünet idejére vonatkozó gépelhelyezési előírások betartása,
– a dohányzásra kijelölt hely megfelelőssége,
– a learatott kalászos termény OTSZ szerinti elhelyezése,
– az OTSZ által előírt területen a védőszántás kialakítása,
– a mezőn összerakott kazal tárolási kialakítása,
– a növényi hulladék OTSZ szerinti égetése.
Kalászos termény betakarításkor a telephely tűzvédelmét alapvetően meghatározza:
– a megfelelő tűzvédelmi szabályzat,
– az OTSZ szerinti tűzveszélyességi osztályba sorolás,
– a munkavállalók tűzvédelmi oktatása és annak nyilvántartása,
– a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök nyilvántartása (jegyzék, kimutatás) és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása,
– a villamos- és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata és annak igazolása (jegyzőkönyv, minősítő irat),
– a terményszárítás szabályainak betartása.
