Hétköznapi csodák – Beszélgetés a Maklári József kórusról

2015 . június 1 .

Egy szerda esti próba előtt érkeztem a Közösségi Házba, hogy Lisztes Lászlóval, a Maklári József kórus karnagyával és a kórus néhány tagjával beszélgessek. Szó esett az elmúlt időszak koncertjeiről, közös élményeikről és arról, hogy miért is jó együtt énekelni.

Lisztes László: 2013. végén egy nagyszerű kirándulást tett a kórusunk Szlovákiában. Ennek keretében több helyen is nagy sikerrel szerepeltünk Kucsera Gyula, a piliscsabai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szervezésében, akinek kitűnő nyelvismerete és odaadó, alapos felkészültsége, önzetlen segítsége, sokat segített nekünk. Fájdalom, hogy ez a nagyszerű kvalitású ember, nem sokkal e turné után, nehéz betegségben elhunyt. Az ő gyászmiséjén énekeltünk 2013 októberében. Az egész kórusban mély nyomokat hagyott az ő kedvessége, utunk során mindenre kiterjedő figyelme.

Mátéffyné Aranka: Ezt követően december 7-én a perbáli Közösségi Házban adtunk ünnepi koncertet, december 15-én pedig Máriaremetén léptünk fel az ottani kórussal együtt.

Dudás Zoltánné: Izgultunk, hogy a másik kórus sokkal jobb lesz, hiszen egy pesti kórus talán jobban fölkészült, de végül szépen megálltuk a helyünket, és egy igazán jó hangulatú, nagyon kellemes koncertet adtunk.

M. A.: 2014 áprilisában részt vettünk és énekeltünk a kitelepítési megemlékezésen, melyre évek óta meghívnak bennünket. Ezután május 14-én a Piliscsabai Egyházzenei Napokra kaptunk meghívást. A siker itt se maradt el.

Dudás Zoltán: Sajnos a Stephaneum aulájában – ami kórusok fellépésének színhelye volt, – nagyon rossz az akusztika. Ezért a kórus tagjai csak a szomszédjukat hallják. A hallgatóság természetesen mindent és mindenkit hall. Ilyenkor megvan annak a veszélye, hogy „elmegyünk” egymástól és a hangzás úgy esik szét, hogy észre sem vesszük. Ezért nagyon fontos, hogy éneklés közben felnézzünk a kottából és minden igyekezetünkkel figyeljünk a Karnagy úrra. Mindenki jól tudja, hogy egyedül nem lehet harmóniát csinálni. Éppen ezért, amikor több szólamban felcsendül egy harmónia, az a kórus összes tagjának fantasztikus érzés. Mi nem vagyunk képzett énekesek. „Csupán” az éneklést, a muzsikát és a lelki békét szerető emberek vagyunk. Van egy mondás, mely eredetileg Kodály Zoltántól származik: „A zene lelki táplálék, ami semmi mással nem pótolható”. Ezt a kórusban átéljük, hiszen ha mindenki hozzáteszi a magáét egy-egy dal megformálásakor, akkor azzal egymást is gazdagítjuk. Az életünk akkor tartalmas: „nem múlik, hanem telik”. A kórussal közösen eltöltött órák során tényleg azt érezzük, hogy az életünk „telik”.

M. A. 2014. május 17-én, a Határjárás keretében nagy sikerű meglepetés koncertet adtunk a Közösségi Házban.

L. L.: Június 1-jén a szlovákiai Felsőszelibe látogattunk kórusunk egyik tagja, Endreffy Attila szervezésében. Az ottani evangélikus gyülekezet meghívására léptünk fel. Nagyon kedves, baráti fogadtatásban volt részünk. Azt a jelzést kaptuk, hogy visszavárnak bennünket.

L. L.: Tavaly is felléptünk a perbáli Anna-napi Búcsún. Külön öröm, hogy lehetőségünk van hangszeres kísérettel is koncertet adni. Rendkívüli ajándék nekünk, hogy egy olyan kiváló zongoraművésszel dolgozhatunk, mint Horváth Adrienn, aki rendszeresen kísér minket. Elévülhetetlen érdeme, hogy türelemmel segít bennünket. Kedves egyénisége színfolt az életünkben. Mindig pontosan tudja, mikor és hogyan kell a kórusnak segíteni. Ezúton is szeretnénk neki köszönetünket kifejezni!

M. A.: Sokunk számára a Búcsú-megnyitó fellépésünk az egész év során a legszebb élmény. Ilyenkor, amikor itthon éneklünk, még inkább érezzük a felénk áradó szeretetet és a bizalmat. Sokan rácsodálkoznak, hogy azok az emberek, akiket ők a hétköznapokból ismernek, ilyen csodára is képesek. Külön jól esik nekünk, amikor el is mondják, hogy mennyit fejlődtünk egy-egy év során.

Dudás Zoltán: Az, hogy ebben a kórusban ilyen jó lenni, és ilyen szépeket lehet énekelni, az elsősorban a Karnagy úr érdeme. Mindig nekünk való darabokat választ, köszönhetően zenei tudásának, tapasztalatának, műveltségének és remek emberismeretének.

L. L.: 2014. szeptember 6-án a solymári Jablonkay házban, a „Kicsengetés” című fotó kiállításom megnyitóján énekelt a kórus. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy a kiállítást az Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium alapító atyja, Berszán Lajos atya, címzetes kanonok nyitotta meg, aki kifejezetten ezért utazott 800 km-t. A kiállított fotók az Árpád-házi Szt. Erzsébet Gimnázium egyetlen napját, a „kicsengetést”, vagyis a végzősök ballagását mutatja be.

Dudás Zoltánné: Azért is volt számunkra nagy élmény ez a fellépés, mert néhány évvel korábban – a Karnagy úr jóvoltából – mi is részt vehettünk egy ilyen „kicsengetésen”, ahol megismertük Berszán Lajos atyát, „Papbácsit”. Ő nagy teherbírású, végtelenül szerény, kiváló ember. A kórussal akkor találkozott először, mégis hatalmas szeretettel fogadott minket. Éppen ezért teljes szívvel-lélekkel énekeltünk ezen a megnyitón, hiszen felidéződtek bennünk a korábbi élményeink.

M. A.: 2014. október 2-án, a dorogi Művelődési Házban énekeltünk, ahová időről-időre visszahívnak minket. Az akusztikai viszonyok hasonlóak a Stephaneumhoz: a közönség jól hall bennünket, mi kevésbé egymást. Fellépéseink után minden alkalommal gazdagon látnak vendégül bennünket.
Decemberben Szegeden, az Evangélikus templomban adtunk adventi hangversenyt, amelynek szintén nagy sikere volt, mi pedig remekül éreztük magunkat.
Idén februárban Székesfehérváron, a Szent Kristóf templom szentmiséjén közreműködtünk. Felemelő élmény volt! Májusban pedig a móri plébánia templomban énekeltünk.
Ezek a közös utazások még inkább összekovácsolják a kórust, hiszen ilyenkor kiszakadunk a mindennapokból és van időnk beszélgetni egymással. Ilyenkor módunk van jobban megismerni egymást. Csapattá formál bennünket a közös ügy. …És másoknak is elvisszük az éneklés csodáját, a zene iránti szeretetünket.
Ez utóbbi fellépésünk a Karitász Perbál Egyesület sikeres, EMMI-hez benyújtott pályázatának köszönhetően valósulhatott meg,

L. L.: Nem tudom eléggé megköszönni a kórus odaadását és tisztességes helytállását, akarását és a szívét. Úgy érzem, óriási ajándékot kaptam velük, mert még akkor is szeretetet sugároznak felém, amikor morcos vagyok és morgok, mert nem úgy megy valami, ahogy szeretném. Előfordul, hogy valamiért rosszkedvűen érkezem a próbára, de ők megváltoztatnak és tíz perc múlva már el is felejtem, hogy mi bajom volt. Ahogy ők befogadtak és ahogy érzem a szeretetüket, én is úgy szerettem meg őket.

Sokfelé vittük már el hírét Perbálnak, sokfelől kaptunk elismerő szavakat. Örülnénk annak, ha minél több perbáli lenne büszke az otthonára, akár úgy is, hogy még többen csatlakoznának hozzánk és énekelnének velünk!

Lejegyezte: Tóth Anna

Hírek, aktualitások

ügyfélfogadás

Tisztelt Ügyfeleink! A Budakeszi és a Budaörsi Kormányablak 2017. október 23-án (hétfőn) zárva tart. A hét többi napján a megszokott ügyfélfogadási időben várjuk Önöket!  ...

Művészeti pályázat egyéni indulók és közösségek számára 2017-ben Perbál Község Önkormányzata és a Perbáli Hírmondó pályázatot hirdet egyéni indulók és közösségek számára „Perbál rejtett kincsei” címmel....

Ajánlatkérő: Mézeskalács Óvoda Konyha Teljesítés helye: 2074. Perbál Szabadság u 9. Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény típusa: Ajánlati felhívás Eljárás fajtája: Nyílt Közzététel dátuma: 2017. október 09 Ajánlatté...

A kémény potenciális veszélyforrás. A rendszeres ellenőrzéssel megelőzhetők a lehetséges veszélyhelyzetek, a kéménytűz és a szénmonoxid-szivárgás okozta mérgezés. Az élet- és preventív tűzvédelem érdekében a lakosság leg...

Hirdetések